Kullancsveszély kültéri munkavégzés során: apró kockázat, komoly következmények

A reggeli munkakezdésnél a feladat egyszerűnek tűnik: fűkaszálás a telephely hátsó részén, árokpart tisztítása, bozótirtás a kerítés mellett, közműnyomvonal bejárása a magas fűben. A dolgozók megkapják a gépeket, a védőfelszerelést, megtörténik az eligazítás.

A munkaterület első ránézésre nem tűnik különösebben veszélyesnek. Nincs daruzás, nincs beszállásos munka, nincs forró munka, nincs villamos veszély. Csak kültéri munkavégzés növényzettel borított területen.

Délután viszont az egyik munkavállaló kullancsot talál magában.

Ilyenkor derül ki, hogy a kültéri munkavégzés kockázatai nem mindig látványosak. Egy kullancscsípés nem olyan, mint egy nyitott akna vagy egy mozgó gép. Sokszor csak órákkal később veszik észre, mégis munkavédelmi szempontból is kezelendő kockázat.

A biológiai kockázat gyakran kimarad

Kültéri munkáknál általában a jól látható veszélyekre figyelünk először:

• kéziszerszámok és motoros kisgépek használata,
• elcsúszás, botlás, elesés,
• közlekedő gépek,
• zaj- és rezgésterhelés,
• napsugárzás és hőterhelés,
• leeső ágak,
• egyenetlen terep.

Ezek valóban fontos kockázatok. De a kültéri munkakörnyezetben biológiai kockázatok is megjelenhetnek. Ilyen lehet például a kullancs által okozott kitettség magas fűben, bokros részeken, erdősáv mellett, árokparton, parkosított vagy elhanyagolt zöldterületen.

A hiba ott kezdődik, amikor a kullancsot nem munkakörnyezeti tényezőként kezeljük, hanem egyszerűen természetes kellemetlenségként.

Ha a munkavállaló a feladata miatt kerül olyan területre, ahol a kullancskitettség reális, akkor a megelőzést is munkaszervezési oldalról kell megközelíteni.

Hol jelentkezhet kullancskockázat munka közben?

Kockázatos lehet minden olyan kültéri feladat, ahol a dolgozó növényzettel érintkezik, vagy hosszabb ideig tartózkodik sűrű, árnyékos, magas füves vagy bokros területen.

Tipikus munkaterületi helyzetek:

• telephelyi zöldterület-karbantartás,
• ipari területek kerítésvonalának tisztítása,
• fűkaszálás és bozótirtás,
• árokparti munkák,
• közműnyomvonal bejárása,
• földmérési vagy geodéziai munka,
• útépítési előkészítő munka,napelemes parkok karbantartása,
• külterületi létesítmények ellenőrzése.

Ezekben a helyzetekben a kullancs nem különálló egészségügyi téma, hanem a munkakörnyezetből fakadó kitettség része.

Mit érdemes tenni munkáltatói oldalról?

Nem kell minden kültéri munkából különleges eljárást csinálni. De ahol a kitettség reális, ott a kullancsveszélyt érdemes beépíteni a szabadtéri munkavégzés megelőzési rendszerébe. 

A gyakorlatban ez néhány egyszerű intézkedést jelent:

• a munkaterület előzetes felmérését,
• magas fű, bokros rész, avar vagy erdősáv esetén a kockázat figyelembevételét,
• a munkavállalók rövid, szezonális tájékoztatását,
• a megfelelő ruházat használatát,
• kullancseltávolító eszköz biztosítását az elsősegélycsomagban,
• egyértelmű teendőket kullancscsípés esetére.

Ahol lehetséges, a munkaterület előkészítése is sokat számít: a magas fű lenyírása, az aljnövényzet visszavágása, az avar eltávolítása és a közlekedési útvonalak kijelölése csökkentheti a felesleges érintkezést a kullancsok számára kedvező területekkel.

Mire figyeljen a munkavállaló?

Kullancskockázat esetén célszerű zárt munkacipőt vagy bakancsot, hosszú nadrágot, szükség esetén hosszú ujjú felsőt, kesztyűt és fejfedőt viselni. A világosabb ruházaton könnyebb észrevenni a kullancsot.

Kullancsriasztó készítmény is használható a gyártói utasítás szerint, de ez nem helyettesíti a megfelelő ruházatot és a munka utáni ellenőrzést.

A munka végén érdemes átnézni a hajlatokat, derékvonalat, térdhajlatot, hónaljat, lágyékhajlatot, nyakat, hajas fejbőrt és a fül mögötti területet.

Mit kell tenni kullancscsípés esetén?

​A kullancsot minél előbb, megfelelő módon el kell távolítani.

Ehhez vékony hegyű csipesz vagy kullancseltávolító eszköz használható. A kullancsot a bőrhöz közel kell megfogni, és óvatos, határozott mozdulattal eltávolítani. Nem szabad a testét nyomkodni.

Amit kerülni kell:

• olajjal bekenni,
• zsírozni,
• krémezni,
• égetni,
• nyomkodni,
• „megfullasztani” próbálni.

A csípés idejét és helyét érdemes feljegyezni. Ha a csípés után növekvő bőrpír, láz, fejfájás, izomfájdalom, gyengeség, idegrendszeri tünet vagy szokatlan panasz jelentkezik, orvosi vizsgálat szükséges.

Tipikus hibák

1. Csak a fizikai veszélyeket értékelik
A kültéri munkáknál nemcsak a gépek, szerszámok és terepviszonyok jelentenek kockázatot. A biológiai kockázatok is megjelenhetnek.

2. Nem kerül be az oktatásba
A dolgozók gyakran csak akkor kapnak információt, amikor már megtörtént a csípés.

3. Elmarad a munkaterület előkészítése
A magas fű, sűrű aljnövényzet és avaros terület növelheti a kitettséget.

4. Nem egyértelmű, mit kell tenni csípés esetén
A bizonytalanság rossz gyakorlatokat eredményezhet, például olajozást, nyomkodást vagy késlekedést.

Gyakran ismételt kérdések

Kültéri munkavégzésnél mindig számolni kell kullancsveszéllyel?
Nem minden kültéri munka jelent azonos kockázatot. Magas fűben, bokros, avaros, erdősáv melletti vagy elhanyagolt zöldterületen azonban számolni kell vele.

A kullancsriasztó önmagában elegendő?
Nem. Hasznos lehet, de a megfelelő ruházat, a munkaterület előkészítése és a munka utáni testellenőrzés ugyanilyen fontos.

Mit tegyen a dolgozó, ha munka közben kullancsot talál magában?
A kullancsot megfelelő eszközzel el kell távolítani, a csípés idejét és helyét érdemes feljegyezni, majd tünet esetén orvoshoz kell fordulni.

Összegzés

A kullancsveszély kültéri munkavégzés során is kezelendő kockázat. A megelőzéshez elegendő lehet néhány egyszerű intézkedés: előzetes tájékoztatás, megfelelő ruházat, kullancseltávolító eszköz és munka utáni testellenőrzés. A HSE Vision segít abban, hogy a szezonális kockázatok ne utólag, hanem a munkaszervezés részeként kerüljenek kezelésre.

- Niki