Útmutató a munkahelyi balesetekhez- ismerd meg a fogalmakat

Egy vállalkozásban mindig legyen a biztonság az első. De bármilyen óvatosak is vagyunk, a balesetek sajnos előfordulhatnak. Ha megtörténik a baj, fontos, hogy pontosan tudd, mi a teendő.A köznyelvben gyakran összemosódnak a fogalmak, ami komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat. Ebben az útmutatóban tisztázzuk a munkabaleset, az üzemi baleset és az útibaleset közötti különbségeket, hogy magabiztosan kezeld a helyzetet.

1. A baleset, mint alapfogalom

Mitől számít valami balesetnek? A jogszabályok szerint baleset az, amikor az emberi szervezetet egyszeri, külső hatás éri, ami a sérült akaratától függetlenül hirtelen, vagy rövid időn belül sérülést, mérgezést vagy egészségkárosodást okoz. A kulcs a külső hatás!

• Ha valaki rosszullét miatt esik el és sérül meg, az nem baleset.
• Ha viszont egy biztonsági korlát hiánya miatt zuhan le, az már balesetnek minősül, hiszen a külső körülmény okozta.

2. Munkabaleset, üzemi baleset, útibaleset – mik a különbségek?

Munkabaleset: Ez a legszűkebb kategória. Munkabaleset az, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri. Fontos, hogy nem csak a munkahelyen történhet meg. Példa: üzleti úton megbotlasz egy folyosón – ez is munkabalesetnek minősül.

Üzemi baleset: Ez egy tágabb fogalom, amelyet főleg a társadalombiztosítás használ. Magába foglalja a munkabalesetet, de kiterjed a munkába járás és a hazautazás közben történt balesetekre is (ezeket hívjuk útibalesetnek). Az üzemi baleset megállapítása különösen fontos a baleseti táppénz miatt, amely magasabb a normál táppénznél.

Útibaleset: Ez a munkahely és a lakóhely közötti úton történik. Fontos feltétel: az utazásnak a legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül kell történnie.
Példák: Hazafelé mész, de közben megállsz a gyerekért az óvodában → még üzemi baleset. Utána viszont elmentek a játszótérre, és ott történik a baleset → már nem üzemi baleset.

3. Munkabaleset kivizsgálása és teendők

A munkáltató köteles minden munkabalesetet kivizsgálni, függetlenül attól, mennyire súlyos a sérülés. Ez a megelőzés egyik legfontosabb eszköze. Ha a munkabaleset a munkavállaló 3 munkanapot meghaladó keresőképtelenségét okozta, a munkabaleseti jegyzőkönyvet a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak meg kell küldeni. A folyamat során kötelező a munkavédelmi szakember bevonása, aki dokumentálja a körülményeket és segít a szükséges intézkedésekben.

4. Súlyos munkabaleset – amikor a helyzet komolyabb

​Súlyos munkabalesetnek minősül minden olyan eset, amely halált, maradandó egészségkárosodást vagy életveszélyt okoz.
Ide tartozik például:

• a sérült halála,
• valamely érzékszerv elvesztése (pl. látás, hallás),
• életveszélyes sérülés,
• a hüvelykujj vagy két (vagy több) ujj elvesztése.

Ilyenkor azonnal értesíteni kell a munkavédelmi hatóságot, a kivizsgálásban kötelező részt venni a foglalkozás-egészségügyi orvosnak, a jegyzőkönyvet haladéktalanul el kell készíteni.

Összefoglalás

​A baleseti fogalmak pontos ismerete elengedhetetlen a felelős vállalkozás működéséhez. A munkabaleset kivizsgálása nem csak jogi kötelezettség, hanem a biztonságos munkakörnyezet alapja is. Ne feledd: a jogszabályok összetettek, ezért a munkavédelmi szakember bevonása mindig a legbiztosabb út. Ha bizonytalan vagy egy baleset minősítésében, kérj szakértő segítséget! 

- Niki